Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Várkonyi Hildebrand Dezső

2011.10.20

varkonyi_dezso-w.jpg(Kéménd, 1888. augusztus 3. – Budapest, 1971. május 20.) bencés rendi szerzetes tanár. Magyar filozófus, pedagógus és pszichológus.
 

A Magyar Királyi Szent Erzsébet Tudományegyetem magántanára lett Pécsett, majd 1929-től 1940-ig vezette a szegedi tudományegyetemen az önálló pedagógiai-lélektani intézetet, a mai Pedagógiai- és Pszichológiai Intézet elődjét. 1940 októberétől Kolozsvárott, majd Budapesten volt egyetemi tanár.

Főiskolai tanulmányokat a Pannonhalmi Bencés Főapátság Tanárképző Főiskoláján folytatott 1906-1911 között, középiskolai tanári oklevelet szerzett, 1913-ban a budapesti egyetemen doktorált, ezután magántanár lett a pécsi egyetemen, 1928-1929-ben ösztöndíjjal tanulmányúton volt Párizsban, a Sorbonne-on.

1929. december 27-én habilitálták egyetemi tanárnak, ettől kezdve 1940-ig a szegedi Ferenc József Tudományegyetem Imre Sándor által létrehívott Pedagógiai-Lélektani Intézetét, a mai szegedi Pedagógiai- és Pszichológiai Intézet elődjét vezette, több tanéven át dékáni tisztséget is töltött be. 1940. október 19-én Kolozsvárra ment tanítani az ott újra megszervezett Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemre, itt a Lélektani Intézetet vezette 7 szemeszteren keresztül, majd a Pedagógiai Tanszéket is, a II. világháború vége felé Budapestre menekült. 1947-ben kilépett a bencés rendből, mert családot alapított. Az új, szovjet mintára létrehozott, tudományos szisztéma szerint 1952-ben nyerte el a kandidátusi fokozatot, a budapesti egyetemen tanított 1954-es nyugdíjazásáig.

 

800px-pannonhalma102.jpg 337px-paris_france_la_sorbonne_march_2007.jpg 800px-hungary_pecs_2005_june_076university.jpg university_of_franz_joseph_in_szeged-_c._1930.jpg
cjrouniexterior.jpg szeged-btk.jpg elte_1.jpg

 

Munkái:

·         A tudat fogalmáról. Filozófia-történeti és ismerettani tanulmány. Győr, 1912.

·         A tudati adottság filozófiája. Budapest, 1922.

·         Aquinói Szent Tamás filozófiája. Budapest. 1923.

·         Tér és térszemlélet. Pécs, 1925.,

·         A pszichológia alapvetése. Pécs, 1926.

·         Az indukció filozófiája. Pécs, 1927.,

·         A lélektan mai állása. Budapest, 1928.

·         Intelligencia (értelem). [Lexikonszócikk.] = Magyar pedagógiai lexikon I. köt. – Bp. : Révai, 1933. 914-915. hasáb.

·         Tehetség, tehetségesség. [Lexikonszócikk.] = Magyar pedagógiai lexikon II. köt. – Bp. : Révai, 1934. 784-785. hasáb.

·         Tehetségesek iskolái. [Lexikonszócikk.] = Magyar pedagógiai lexikon II. köt. – Bp. : Révai, 1934. 785-786. hasáb.

·         A cselekvő iskola lélektani alapja. A Cselekvés Iskolája, Szeged, 3. évf. (1934-35) 101. o.

·         A kiválasztás és értelmességvizsgálat újabb kérdése. Szeged, 1936.

·         Bevezetés a neveléslélektanba. Budapest, 1937.

·         A nevelés néhány alapelve. Kecskemét, 1939.

·         Védekező magatartások a gyermekkorban. A Cselekvés Iskolája, Szeged, 1939-40.

·         Fejezetek a serdülés és ifjúkor lélektanából : Lényegszemlélet : Második közlemény. A Cselekvés iskolája, Szeged, [Ablaka ny.] 9. tanév 1940-41. 1-4. sz.

·         A gyermek testi és lelki fejlődése. Budapest, 1942.

·         A lelki élet zavarai. Budapest, 1943.

·         Válogatott pedagógiai tanulmányok. Szerző: Makarenko. Ford Szöllősy Klára. Szerk. és az előszót írta Várkonyi H. Dezső egyetemi tanár. Budapest : Új Magyar Könyvkiadó N. V., 1948. pp. 322 (változatlan utánnyomás 1949, 1950.)

·         Ranschburg Pál és a magyar gyógypedagógia. Gyógypedagógia, 1960.

·         Felfogás és absztrakció. Tanítóképző Intézetek Tudományos Közleményei. 6. Debrecen, 1969.

·         Naplótöredékek. Budapest, 1973.

·         Pascal-értelmezések. Budapest, Írók Alapítványa, 2003. 373 o.

 

Halála utáni "élete":

 

foto.php.jpg 
1988
-ban, születésének 100. évfordulója alkalmából a szegedi Pszichológia Tanszék vezetője, Duró Lajos és munkatársai emlékkötet adtak ki tiszteletére, s egy előadótermet neveztek el róla. A Várkonyi Hildebrand Dezső előadóterem ma is a Szegedi Pszichológiai Intézet szerves része.

 

 

 

 

 

 

varkonyi_hildebrand_dezso-emlektabla_kemend-13820-.jpgKéménden egy évvel ezelőtt (2008-ban) avatták fel a község előtti parkban a falu szülöttének, Várkonyi Hildebrand Dezsőnek az emléktábláját. Most, az avatás első évfordulóján Kun Ferenc, a Rákóczi Szövetség alelnöke emlékezett a neveléstudományok kandidátusára, egykori egyetemi tanárra, szerzetesre, aki Kéménden született 1888–ban és Budapesten halt meg 1971–ben. Az ünnepségen Várkonyi H.Dezső versét az iskola igazgatója, Tarr Boldizsár szavalta el.
Az emléktáblát a Baranyai Anna vezette LIMONIUM GMENILII Polgári Társulás és a Kéméndi Községi Hivatal állíttatta egy emlékünnepség keretében 2008 –ban.

  

 638px-varkonyi_hildebrand_dezso_emlekerem_2008.jpg
2008
-ban, születésének 120. évfordulója alkalmából kibocsátották a Várkonyi Hildebrand Dezső emlékérmet, s átnyújtották azoknak, akik a neveléslélektan kutatása és terjesztése területén áldozatos munkát végeztek.

 

Tanári munkája, tudományos tisztségei közepette kutatói munkát végzett több irányban, a filozófia, a pedagógia, a pszichológia és a gyermeklélektan területén. Doktori iskolájában jeles tanítványokat nevelt, köztük Tomori Viola, Reitzer Béla. Várkonyi előadásait hallgatta Radnóti Miklós, Ortutay Gyula, Baróti Dezső, ők nem közvetlenül Várkonyihoz írták disszertációikat, de egyik vizsga tárgyuk a pszichológia volt a doktori szigorlaton. S orientálta őket Várkonyi szellemisége, például Radnóti bizonyára Várkonyi gyermeklélektani előadásainak hatása alatt dolgozta fel verseiben nyomasztó gyermekkori élményeit. Ortutay már a néprajz felé orientálódott, de például írt egy etnológiai tanulmányt a magyar parasztság szerelmi életéről. Baranyai Erzsébet Várkonyi intézetében kapott 1938-ban egyetemi magántanári képesítést. Még a háborús évek alatt is elment oktatni Várkonyi kolozsvári Pszichológiai Intézetébe. Várkonyi újszegedi Kerti Iskolájában tanított Dolch Erzsébet, s vált a kísérleti pszichológia elkötelezett hívévé. Várkonyi filozófus, pszichológus és pedagógus volt egy személyben, pedagógiája csak pszichológiája, pszichológiája csak filozófiája ismeretében érthető meg igazán. Számára a filozófia nem volt pusztán tudomány, hanem küzdelem is az emberi lét végső kérdéseivel, az emberi lét értelmének, s az emberi lét hivatásának kérdéseivel. Pascal recepciója posztumusz került kiadásra 2003-ban, számos munkája még ma is kéziratban van, ennek az az oka, hogy az 1950-es évek elejétől majdnem a rendszerváltásig tiltó listán volt.

 

 i1204888150pascalelem.jpg V.H.D. alapos ismerője Pascal filozófiai gondolatainak és elmélyült tanulmányai során tudományosan értelmezi Pascalt. Várkonyi - miközben lelkes híve Pascalnak - nem fogadja el kritikátlanul nézeteit, és megpróbálja azokat elmélyíteni, a mai ember filozófiai és életproblémáihoz közelebb hozni. Számos csoportosított Pascal-idézettel és ezek Várkonyi-féle recepciójával találkozik e műben az olvasó, aminek előnye az, hogy Várkonyin keresztül szinte Pascalt olvassa, hátránya viszont, hogy nem folyamatos, leíró művet tart kezében. Mégis fontos (...), hogy ez a kötet vállalkozott a kiadatlan írás feltámasztására, egy elfeledett magyar filozófus szellemének újjáélesztésére, aki magyar nyelvű Pascal-irodalmunkat e művel úgy gazdagítja, hogy az igét életté, tetté váltani akaró, nem csupán eszünket, hanem szívünket is megragadó francia szellemóriást újra közel hozta hozzánk. (Dr. Bolberitz Pál) - Megjelent: 2003. Széphalom Könyvműhely