Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Domonkos László

2016.04.27

lacika---kecskemet-3.jpgDomonkos László
H-8478 Somlójenő
Somlóhegy 1310/4
Tel.: +36 30 852 9748

DOMONKOS LÁSZLÓ az a tehetséges alkotó, kézműves utód, aki képessé vált továbbvinni az ősök teremtette mesterségbeli tudást.

A munkásságáról való írás okán szót kell ejtenünk végre az un. népművészet mikéntjéről és fogalmáról. Mert mi az autentikus művészete egy népnek? Nem az, amit ideológusok, néprajztudósok önkényesen népművészetnek neveznek. Ilyen művészeti besorolás nem csak idejétmúlt, a valóságban soha nem is létezett. Egy nép művészete - az igen. Malonyay Dezső kivételes sorozata is 1911-ben A magyar nép művészete címmel jelent meg - helyesen.

Az, amit egy nép magas szinten nem iskolázott alkotó kiválóságai létrehoztak az évszázadok alatt létrejött kulturális hagyományokból, a szokásokból, a speciális mesterségek tudásából, a zene, a tánc, vagy a szájhagyományok időt álló értékeiből, az - művészet - tárgyi, szellemi formában, minden kategorizálás nélkül. A fontos az bennük, hogy a művészet ezen területein a létrejött értékek képesek legyenek az eredeti lényeget megőrizni, vagy közvetíteni, akár más funkcióban. A folyamatosan változó korok és társadalmak művészetről alkotott elvárásainak megfelelni, csak továbbgondolással lehet.

Kik a hagyomány értékeiből táplálkozó művészet mesterei? Azok, akik mélységben megismerve, magukénak érezve, szakmailag eltanulva, újjáalkotni képesek azt. Aki szolgaian másolja az elmúlt korok kövületeit, az technikailag elfogadható iparos lehet, de akkor is csak másoló, vagy hamisító.

A hagyományok megújító és továbbéltető nemzeti érzést és szellemiséget erősítő kezdeményezés volt a személyes néprajzi gyűjtéssel egybekötött táncház és a hozzá kapcsolódó kézműves mozgalom, melyet bár magasan kvalifikált művészek indítottak, de az irányadók a társadalom minden rétegének alkotóiból kerültek ki.
Domonkos László e mozgalom lelkes résztvevője. Szakmai fejlődését, munkásságát az e korszakban felszínre törő gondolatok és célok határozzák meg. Talán nem egy nemzet eltiport szabadságvágya ülteti génjeibe a nemzeti tudat és kultúra iránti megszállott elkötelezettségét. Az 56-os magyar szabadságharc leverése utáni év első napjaiban születik. Az ország nem öleli kebelére már születésekor sem. Magára hagyottan, nevelőotthonokban nő fel. Az intézetek lélektelen köréből akkor szabadul, amikor a volt Magyarszombatfai Kerámia Vállalathoz kerül fazekas tanulónak.

Nyerssé, vaddá vált, - de nem bosszúállóvá. Lehet, hogy az égiek gondoskodása révén, egy kimagasló keramikusművész, Geszler Mária keze alá kerül. Átveszi tőle a magas szintű szakmai elkötelezettség, a teremtési és bizonyítási vágy alkotói szellemét. Kiemelkedő formaérzéke a korongozás terén hamar ismertté teszi a szakmában. 1978-ban elnyeri a Népművészet Ifjú Mestere címet, melyet a Parlamentben vesz át. Majd meghívást kap az akkor még Kecskeméti Kerámia Kísérleti Stúdióba, ahol számos neves hazai és külföldi keramikussal ismerkedik meg.

 Aztán huszonkét hónap a hadseregben. Folytonos küzdelem, kemény megpróbáltatás egy művészi érzékenységgel ízig-vérig szabadnak született embernek. Túléli, de leszerelése után reménye sincs saját műhely megteremtésére. Megélhetéséért nála kevésbé tehetséges fazekasoknak, keramikusoknak, manufaktúráknak dolgozik korongosként, de biciklit is szerel és követ is farag műhelyekben, ha nincs más.

lacika---kecskemet-6.jpgVisszajár az akkor már Nemzetközi Kerámia Stúdióba Kecskemétre, szellemi fejlődéséért. Az itt szerzett kapcsolatokkal 1983-ban Angliában a raffordi kerámiafesztiválon tart bemutatót, Ausztriában művésztelepen, majd Görögországban dolgozik meghívásra. Kivételes korongozási tudásáért az ország különböző szegletéből hívják meg egyre jobb mesterek, művészek és ő eltanul mindent, amire szüksége van szakmai fejlődéséhez, de erős karaktere megőrzi saját formai világát.

 Kerékpárral járja be keresztül-kasul az országot, megismerni annak táji, építészeti, múzeumi értékeit. Tanonc kora óta kerekezik és mint mindent, ezt is maximalizmusra türekedve teszi. 70 kg "deszant" szerelésével napi 100-130 kilométert képes megtenni, ami meg is látszik atlétikus alkatán.

 Eljön az idő, hogy lesz otthon, család, gyerek is. De ő született művészekre jellemző szabadságvágyával, függetlenségével, mindig kérlelhetetlenül határozott véleményével és életvitelével magára marad, - megint. Nem könnyű ember, de jó szándékú, korrekt, mindig lehet rá számítani. Többet tesz, mint amit ígér - távoli apaként is. felfedezőnek való, ismeretlen vidékek bejárójának kellene lennie. Szinte a semmiből, a puszta földön képes élni. Egy Somló-hegyi fűtetlen présház 23 négyzetmétere a hely, melyet otthonának nevez. De szinte mindig úton, szilánkokban kapott munkák után utazva.

 Bár a magyar nép művészetét mélyebben ismerő diplomások, iparművésznek nevezettek, mint Kun Éva, Antal András és jómagam, akik a magyar fazekasságot feldolgozó neves néprajzos, Kresz Mária szellemi tanítványai voltunk, sok mással együtt kiemelt becsüléssel és elismeréssel értékeljük Domonkos László munkáit, képességeit, munkásságát. Az ún. mai népművészeti versenyek ítészei számára azonban elfogadhatatlanok munkái. Pedig ő igazán autentikus mestere, folytatója egy évezredes szakma hagyományainak, mindent tud az általa szeretett Őrség fazekasságáról.

 Már elmúlt 50 éves mire végre beadja nehezen összegyűjtött munkáiból pályázatát a XII. Mezőtúri Fazekas Triennáléra - kizsűrizik. Talán, mert formabontó, fejlesztő, újító, az aminek mindig is lennie kellett egy igazi fazekasmesternek.

Domonkos László munkái, fali ékké átlényegített, de meghatározó formai elemeket megőrző cserépkulacsai a hagyományok tiszteletét szimbolizálják. Kávés, teás kannái rusztikus megfogalmazásukkal, erős plasztikájukkal a múlt századi esetes edények karakterét viszik tovább. Ivókupái, kancsói egyszerűsége, arányainak szépsége, funkciójuk tökéletessége, mázaik újdonsága, a korszerű útkeresés sikeres példái. Hosszú füles edényei, az önálló míves dizájn szintjén állnak, a kiindulópontként szolgáló német import kőedény palackok formavilágát egyedi esztétikai tárggyá emelik. Mai konyhában is használható főző, sütő, tálaló edényei az asztalon egy XIX. századi nagygazda esküvőjét vizionálják. Csakhogy új arányokban, funkcióban és minőségben.

 Ha nem egy, a történelem által derékba tört és vasfüggönnyel sokáig bezárt nemzet fiaként születik, ma jeles, nemzetközileg is elismert mester talán. De igaz, így is lett valaki itthon, - nem is akárki. Ő a funkcionális művészeti tervek kivitelezésében sokszor anonim, de kiemelkedő alkotótárs. A professzionális szakma által is elismerten az ország legjobb korongos mestere. Múzeumi éjszakák, fesztiválok kiemelkedő, megcsodált szereplője.

 lacika---kecskemet-5.jpg
Erőteljes, hangos beszéde, vitatható ítéletei, cifra érzelmi kitörései, ha nem úgy mennek a dolgok, vagy nem úgy sikerül a korongon valami, ahogy elvárja - anekdotába illőek. Ő "a Lacika", Magyarország egyedülálló - saját elnevezésében - gyors és bérkorongosa.

  Probstner János - 2011

 

lacika-1.jpg  lacika-2.jpg

Lábkorong tervek >>>>>

"Tisztelgés a mesterség előtt" >>>>>